Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A hosszútávon fenntartható fejlődést szolgáló korszerű környezetvédelem, valamint gazdaságos és tervezhető energiatermelés egyik legfontosabb elemei a megújuló energiaforrások, köztük a biomasszából nyerhető energia minél szélesebb körű felhasználása.
A saját fosszilis energiahordozókban szegény, ám jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező Magyarország számára különösen fontos az energia termelés célú korszerű biotechnológiai eljárások bevezetésére szolgáló műszaki és gazdasági tevékenység.
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés maradékai eddig jellemzően mindig megsemmisítendő hulladéknak számítottak, és ritkán nagy értékű mellékterméknek. Azonban az elmúlt években jelentősen nőtt az érdeklődés a biogáz termelés iránt. Ezt nemcsak a tervezett és a megépült biogáz üzemek növekvő száma mutatja, hanem számos mezőgazdász, közösség, cég, politikus és magánember is érdeklődéssel figyeli a fejlesztéseket ezen a területen.
Az élelmiszeripar és a hulladékgazdálkodás szempontjából is nagy jelentőségű a biogáz termelés. A mezőgazdasági üzemekben a növekvő mennyiségű szerves maradék- és hulladékanyag így jutányos áron eltávolítható. Környezetvédelmi szempontok miatt ezt a fajta hígtrágya- és szerveshulladék-hasznosítást (pl. csökken a szagterhelés) a nem mezőgazdasággal foglalkozó lakosság is egyre jobban értékeli.
A biogáz termelés jelentősége a hulladékártalmatlanítás mellett alternatív-energianyerési folyamatként is megnőtt. A biogáz termelés során elektromos áram, hő és jól hasznosítható lebontási maradék egyaránt nyerhető, mely a mezőgazdasági szántóterületekre kijuttatva a talajok termékenységét kedvezően befolyásolja, mindez anélkül, hogy az üvegházhatású gázok aránya nőne a légkörben.
A Mil-Power Kft. által tervezett beruházás a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázását hivatott növelni. A projekt a mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával termelt tiszta energiából hajt hasznot. A felhasználni kívánt korszerű technológia mintaértékű lehet a térségben, akár annak hulladékhasznosító, akár profittermelő voltát vizsgáljuk.
A projektet megálmodó szakemberek és cégtulajdonosok az élet számos különböző területéről hozott tapasztalatokat osztották meg egymással és hosszú hónapok megbeszélései, tárgyalásai alatt jutottak el oda, hogy a rendelkezésre álló nyersanyagok, technológiák, körülmények és lehetőségek számbavétele után végül a Biogest Power Ring biogáz technológia mellett döntsenek.
A Mil-Power Kft. célja a szomszédos ingatlanokon működő tehenészetben (Milkmen Kft.) keletkező híg-, illetve almos trágya (31.000 tonna), a szomszédos mezőgazdasági területekről származó cukorcirok (9.066 tonna) és vágóhídi hulladék (későbbiekben) felhasználásával biogáz előállítása a biogáz-üzemben. Az üzemben a tervek szerint 40 066 tonna nyersanyag kerül felhasználásra.
A biogáz erőmű zöld áramot termel, elsősorban mezőgazdasági hulladékból. A létrehozandó erőmű a környéken keletkező mezőgazdasági hulladék környezetbarát hasznosítása mellett alkalmas a veszélyesnek minősülő éttermi hulladék felhasználására is. A gáz kinyerését követően megmaradt szerves anyag emellett talajjavítóként hasznosítható. Az üzem 40 ezer tonna nyersanyag felhasználásával évi több mint 7 GWh villamos energiát állít elő, ami mintegy kétezer háztartás – villamos-energia igényének kielégítésére elegendő.
A közel 1,1 milliárd forintból létrehozandó biogáz erőmű az Új Magyarország Fejlesztési Terv KEOP 4.1 pályázati keretéből nyert 496 millió forintos EU-s támogatást. Az erőmű a tervek szerint 2010 őszén kezdi meg működését.
A megújuló forrásokra alapozott energiatermelő-kapacitás világszerte jelentősen, 16 százalékkal bővült 2008-ban. Az Európai Unió célkitűzése szerint a megújuló energia részarányát 12 százalékra, a megújuló energiával termelt villamos energia arányát 22,1 százalékra kell növelni a közösség tagországaiban a jövő év végéig.
A megújulók súlya a magyarországi felhasználásban jelenleg alig 5 százalék, jócskán elmaradva az uniós átlagtól. Ezt a részarányt a hazai vállalások szerint 2020-ig 15 százalékra kellene növelni. Összehasonlításként: Németországban a zöldenergia súlya már ma eléri a 15 százalékot, 2020-ig pedig várhatóan 30 százalékra nő.
