Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Dinoszaurusz-paradicsom lehetett egykoron az Antarktisz, ahol jóval a 65 millió évvel ezelőtti kréta-tercier kihalási esemény után is éltek őshüllők.
A hatodik kontinensen még 1991-ben fedezték fel a Cryolophosaurust, azaz a “fagyott fejdíszes gyíkot” a
Transzantarktiszi-hegységben, ám a fosszíliának csupán a harmadát tudták feltárni: pénzhiány, valamint a szélsőséges időjárási viszonyok miatt az ásatásokat félbe kellett szakítani. Húsz évvel később az Albertai Egyetem paleontológusai hat héten át végeztek feltárásokat a Kirkpatrick-csúcson, és napvilágra hozták a Cryolophosaurus fosszíliáit – olvasható az Albertai Egyetem honlapján, valamint a The Examiner hírportálon.
“Egy fél futballpályányi területen három dinoszauruszfaj maradványait fedeztük fel. Előkerültek egy hosszú nyakú növényevő szauropoda-dinoszaurusz, vélhetően egy diplodocusz maradványai, találtunk kacsacsőrű dinoszaurusz-kövületeket, és feltártunk olyan fogakat is, amelyek egy kisebb húsevő őshüllői lehettek” – magyarázta Philip Currie kanadai paleontológus.
Az expedíció legfontosabb felfedezése a Cryolophosaurus csontváza. “Ez az első és eddig egyetlen Cryolophosaurus-fosszília” – mutatott rá Currie. Ismertetése szerint a húsevő dinoszaurusz hossza elérte a 8 métert, testsúlya pedig 450 kilogramm körüli volt. Érdekessége a koponyáján lévő csonttaréj, amely vélhetően a párválasztásban játszhatott szerepet. Ám míg más dinoszauruszok esetében a csonttaréj a homloktól a tarkóig húzódik, a Cryolophosaurus esetében keresztben helyezkedik el. A “fagyott fejdíszes gyík” magassági rekordernek is lehet nevezni, hiszen fosszíliái a tengerszint felett 4000 méterrel kerültek elő.
Bár a Cryolophosaurus idejében az Antarktiszen távolról sem voltak olyan zordak az időjárási viszonyok, mint napjainkban, a sarkkörön túl fél éven át sötétség honolt, a fagyott fejdíszes gyík azonban sikeresen alkalmazkodott nagyobb szemeivel vagy a vizuális információ feldolgozására szolgáló megnagyobbodott két látólebenyével (lobus opticus). A kanadai expedíció legérdekesebb felfedezése minden bizonnyal a fosszíliák kora, amelyek “mindössze” 60 millió évesek, vagyis jó ötmillió évvel későbbiek, mint a dinoszauruszokkal végző kréta-tercier kihalási esemény.
Mint Currie rámutatott, az antarktiszi kutatások újabb adalékkal szolgálnak arra, hogy nem halt ki az összes dinoszaurusz 65 millió évvel ezelőtt, amikor egy óriási meteorit bolygónkba csapódott. “Lehettek olyan menedékhelyek, ahol bizonyos fajok túlélhették a kataklizmát” – vélekedett a kanadai paleontológus.