Chile és Haiti – Miért követelt 200-szor annyi áldozatot a karibi földrengés?

A szigorúbb építkezési előírások, természeti tényezők és a szerencse is hozzájárult ahhoz, hogy a február 27-i chilei földrengés sokkal kevesebb áldozatot követelt, mint a Haitit másfél hónappal korábban sújtó rengés – vélekednek tudósok.

A chilei földmozgás a Richter-skála szerint 8,8-as erősségű volt, míg a haiti csak 7-es. Mivel a skála fokonként tízszer erősebb földrengésre utal, a chilei rengés közel 100-szor erősebb volt, mint a haiti. Ennek ellenére az áldozatok száma Haitiban jóval nagyobb, körülbelül 200-szoros volt.
Robin Lacassin, a párizsi földtani intézet szeizmológusa szerint az áldozatok számának különbsége egyrészt azzal magyarázható, hogy a haiti földrengés a felszín alatt mindössze 15 kilométerrel keletkezett, míg a chilei jóval mélyebben, az óceánfenék alatt 35 kilométerre.
Egy másik tényező az épületek biztonsága, stabilitása. Dél-Amerika nyugati partvidékét viszonylag gyakran sújtja földrengés, ezért Chilében az építési előírások igen szigorú követelményeket írnak elő földrengésvédelmi szempontból. A komoly szegénységgel küzdő Haitin, melyet történelme során gyakran ingatag központi hatalom is jellemzett, az előírások sokkal lazábbak – mutatott rá David Galloway, a brit földtani intézet földrengéskutatója.

Az épületek stabilitásának fontosságát mutatja az is, ha a haiti földrengés hatásait összehasonlítjuk az 1995-ös kóbei földrengésével. A japán Kóbét sújtó földmozgás ereje 6,9-es volt, tehát a haitiétól alig maradt el, ezenkívül többé-kevésbé azonos mélységben keletkezett és epicentruma ugyancsak közel volt a városhoz – mutat rá Robin Lacassin. Ennek ellenére az áldozatok száma a tudatosan szigorú építési előírásoknak köszönhetően “csak” mintegy 5 ezer volt, szemben a 220 ezres haitival.

Végül természetesen a szerencse is szerepet játszik a halálesetek számának és az okozott kár nagyságrendjének alakulásában, hiszen nem mindegy, hogy melyik napszakban következik be a földmozgás.
Mint David Galloway rámutat, Chilében például számos parkolóház összedőlt, ennek ellenére nem haltak meg sokan, hiszen a legtöbb ember aludt, amikor az éjszaka közepén bekövetkezett a katasztrófa. “Ha a reggeli órákban vagy késő délután következik be a tragédia, amikor az emberek munkába vagy hazafelé tartanak, az áldozatok száma sokkal nagyobb lett volna” – hangsúlyozta a kutató. Haitiben helyi idő szerint délután öt óra körül remegett meg a föld.

Ajánlott tartalom

A zöldátálláshoz egyes nyersanyagokból bizonyos mértékig fedezhető a szükséglet Magyarországon

Magyarországon találhatók olyan nyersanyagok, amelyekből a zöldátálláshoz bizonyos mértékig fedezhető a szükséglet - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi docense Áder János korábbi államfő Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.