A svájci szavazók többsége támogatja a kormánynak azt a tervét, hogy az ország mondjon le az atomerőműveiről, és térjen át a megújuló energiaforrások használatára - derült ki a vasárnapi népszavazás eredményéből.

A világ egyik legtragikusabb nukleáris katasztrófájának helyszínét óriási napelemfarmmá alakítják át külföldi befektetők.

Kanadai és amerikai szakértők a fukusimai katasztrófa óta először mutatták ki radioaktív szennyezés nyomát az amerikai kontinens nyugati partvidékén vett tengeri mintákból – írja a 12News.

Ráhelyezték az új védőburkot az 1986-ban balesetet szenvedett csernobili atomerőmű sérült reaktorára - jelentették kedden ukrán hírforrások az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) sajtószolgálatra hivatkozva.

Japánban az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt kapnak a megújuló energiákat előállító erőművek. Mivel telepítésük a sűrűn lakott országban sokszor gondot okoz, ötletes megoldásokkal igyekeznek új területeket bevonni a termelésbe. Rájöttek például, hogy a bezárt golfpályák ideális terepet nyújtanak naperőmű telepek létesítésére.

A következő évtizedekben több mint félmillió áldozatra számíthatunk és a nem bankok által birtokolt vagyontárgyaknak akár 17%-át is tönkre teheti a klímaváltozás.

Körülbelül nyolcezer kilométer és 25 év választja el egymástól a csernobili és a fukusimai atomkatasztrófát. Vajon miben hasonlított, és miben különbözött egymástól az ukrajnai és a japán atomerőmű balesete?

A globális klímaváltozásra is megoldást nyújtó ötlet szerint az űrből töltenénk le a napenergiát.

Az önfenntartó rendszerek közé sorolható maga az élővilág is, amely képes a földi (emberi) élethez szükséges környezetet biztosítani, ám az erőforrások felelőtlen használata nem a fenntarthatóság felé, mindinkább a „felélés” irányába mozdítja társadalmunk életvitelét.

Már ötödik éve, hogy március 11-én koradélután megszólalnak a szirénák országszerte Japánban.