Okavara Sin és Tacuko biogazdálkodókként dolgoztak az elmúlt 30 évben. Saját biofarmjuk révén a vidéki élet a vérükben volt, hiszen ugyanabba a földbe vetettek, ugyanazt a földet szántották és aratták, mint felmenőik hat generáción át. Közvetlenül a fogyasztóknak árulták biozöldségeiket, és a közösségük nagyra értékelte a munkájukat.

Teljes információhiányban van a világ Fukusima következményeivel kapcsolatban: az öt éve történt atombaleset gyökeresen átalakította a japánok gondolkodását, és minden új nukleáris projekt számára intő jel lehet, derült ki egy múlt heti londoni nemzetközi konferencián, melyen a tanulságok mellett a katasztrófa emberi-társadalmi oldaláról is benyomást szerezhettünk.

2030-ra, vagyis 15 éven belül villamosenergia-igényeink negyedét tudnánk lefedezni szélenergiával. Részesedésük az EU energiamixéből jelenleg 10%.

Az ENSZ Párizsi Klímacsúcs nyitónapján mutatták be a Pest megyei Szigetmonostoron a „klímakiállítást”.

A világ eddigi legnagyobb, mobil tengeri platformra helyezett szélturbinája kezd hamarosan működni Japánban, pontosabban a 2011. március 11-ei, hatalmas földrengést követő cunamiban megrongálódott fukushimai nukleáris erőmű közelében.

Már létezik világatlasz arról, melyik állam milyen erős alkalmazkodási készségekkel bír a klímaváltozás kihívásaival szemben. A tőzsdeindex mellett itt a Notre Dame Global Adaptation Index.

Egy speciális, távirányítású daruval megkezdték a fukusimai egyes reaktorblokk bontását. Az üzemeltető reményei szerint 2018-ban a sérült fűtőelemeket is kiemelhetik. A gond csak az, hogy senki sem tudja, mi van a reaktor belsejében.

Egyszerre gyűjtheti be a zöldséget földjeiről, illetve az áramot az azok egy része felett kiépített napelemrendszerekből a japán farmerek egy része. A tokiói kormány nagy reményeket fűz a mezőgazdasági ingatlanok hasonló hasznosításához is.

Napjainkban, amikor minden a világ szinte összes nemzetgazdasága eladósodott állapotban van és államkötvényekből vagy IMF-hittelekből finanszírozza költségvetési deficitjét, újabb kedvezőtlen tényezővel kell számolniuk. A klímaváltozásból eredő károkkal és kockázatokkal.

A humanitárius válsághelyzetekben az innovatív tervezést a hétköznapi építőanyagok felhasználásával ötvöző Ban Sigeru japán építész nyerte el a 2014-es Pritzker-díjat, az építészek “Nobel-díját”.