Hat-nyolc fokkal melegebb augusztusok, még csapadékosabb telek, tavaszi és őszi hőségriadók: ilyen jövő vár utódainkra, akik a mai Athénhoz, Kairóhoz vagy Miamihoz hasonló klímájú városokban élnek majd. Sosem látott szintre emelkedett az üvegházgázok mennyisége a légkörben. Milyen lesz az élet a 450 ppm-es Magyarországon?

A Déli-sarkkör nyugati részén mért éves átlaghőmérsékletek 2,4 Celsius fokkal nőttek az 1950-es évek óta. Ez háromszorosa a globális felmelegedés mértékének.

Az Európai Bizottság zöld jelzést adott annak a direktívának, mely első ízben kívánja szabályozni a tengeri olaj-és gázkitermelést az EU vizein. A szabályozást azonban nem kötelesek alkalmazni a tagországok.

Az utóbbi néhány évben Manhattan méretű jéghegyek vesztek bele a tengerbe, és több száz négyzetkilométer átmérőjű gleccserek olvadtak el.

Katasztrofális mértékű globális tengerszint-emelkedéstől tartanak a gleccserkutatók, akik úgy vélik, hogy korábban jelentősen alábecsülhették az olvadó jégtakarók jelentette potenciális veszélyt.

James Balog amerikai születésű fényképész kételkedett a klímaváltozásban, ezért kivonult csapatával az Északi-sarkkörre, hogy dokumentumfilmet készítsenek a jelenségről. Rögzítettek néhány kamerát a kiálló sziklafalakra, és a többévnyi változást felvevő képeket néhány másodperces videókban sűrítették össze.

A sarkvidéki jégtakarók olvadása nyomán 11 milliméterrel növekedett a globális tengerszint az elmúlt két évtizedben - derült ki az eddigi legátfogóbb és legpontosabb vizsgálatból.

Északon több árvizet, délen szárazságot, nálunk pedig nagy hőingadozást hoz a klímaváltozás az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerdán bemutatott jelentése szerint.

A globális felmelegedés változatos hatásait bemutató nemzetközi fotókiállítás nyílik szerdán Győrben a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán.

Ez idáig ismeretlen jegesmedve-menedéket fedezett fel az Északi-sarkvidék közelében a brit BBC Two televíziós csatorna helyszínen forgató stábja.