Ez idáig ismeretlen jegesmedve-menedéket fedezett fel az Északi-sarkvidék közelében a brit BBC Two televíziós csatorna helyszínen forgató stábja.

Az északi sarkvidéki mélytengerekben is megnövekedett a műanyag szemét mennyisége. A jelenséget speciális víz alatti felvételek elemzésével dokumentálták az Alfred Wegener Intézet (AWI) munkatársai.

A klímaváltozás megfékezésének egyre merészebb és kreatívabb módjaival állnak elő a kutatók, az egyik terv szerint egész Grönlandot be kell takarni egy „lepedővel”, amely visszaverné a nap sugarait, ezzel megfékezve az ország gleccsereinek további olvadását.

A felfedezés az egyik legutóbbi bizonyíték arra, hogy a sarkvidék felmelegedése gyors környezeti változásokhoz vezethet.

A tengerszint a 20. század eleje már 18 centiméterrel nőtt, az éghajlatváltozás pedig csak tovább gyorsítja a sarkköri jégtakarók olvadását. Az emelkedés jelenleg évi 3,5 milliméteres „sebességgel” halad.

Grönland északnyugati partjai mentén elkezdett darabokra esni egy óriási jéghegy.

A sarki rókák (Alopex lagopus) genetikai sokszínűségéhez járult hozzá a kis jégkorszak Izlandon. A klimatológiában kis jégkorszaknak a 16. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszakot nevezik.

A becslésekhez képest mintegy 50 százalékkal nagyobb az északi-sarkvidéki nyári tengeri jégolvadás mértéke, és az előzetes mérések alapján a jégrengetegnek nem csupán a kiterjedése, de a vastagsága is jelentősen csökken.

A grönlandi jégtakaró olvadása veszélyezteti a tengeri olajkutatásokat, a sziget partvidékén ugyanis egyre gyorsul a jéghegyek leválása - állítják tudósok és környezetvédők.

Majdnem elárasztottak a hullámok egy turistahajót Grönland partjainál, az Ilulissat jégfjordnál, amikor a közelükben lévő jéghegyről kisebb jégtömeg szakadt a vízbe.